2018. február 26., hétfő

Mindig ott van a Holnap


Mindig ott van a Holnap, melyre sóvárgó szívvel nézel egy kérdéssel a Szívedben: Vajon mi lesz? Hogyan fordul vagy folytatódik Életed útja? Emel-e egyre feljebb álmaid szárnya? Az álmok szárnya és a Holnap. Az álmok szárnya, melyeket gondolatok, érzések szőnek, és az imádság formálja alakját. Az imádság, hol a gondolataidat, az érzéseidet a JóIsten csodálatos Lelkével formálja át, és ad pozitív előhangot, és erőt, erőt a folytatáshoz.
      Mindig ott van a Holnap. Fénylőn és tisztán. Még akkor is, ha van, hogy nagyobbnak érzed az éj sötétjét és kevesebbnek a csillagok fényét. Ám mégis felfedezed a Lelked mélyén, hogy a csillagok fénye hatalmasabb, s eljön egyszer, betoppan a várt Holnap, mikor a Nap sugarai ragyognak csak, és nincsen, nincsen éjszaka.
      Mindig ott van a Holnap, és ömlik Reád a Fényözön zuhataga. A boldogság legmagasabb hőfoka kerít hatalmába. Megremeg a tested, és csak sírsz, csak sírsz örömtől áthatottan. Szorítod, öleled a Percet, mintha soha, de soha nem engednéd el. Tested remegése lassan enged, és a boldogság árad szét Benned. Fellélegzel, és bár sok minden megváltozott, míg elérkeztél a várt Holnaphoz, de a Szem sugara ugyanaz maradt.
     Mindig ott van a Holnap. Hányszor lüktetett a Szívedben, és vitt előre, előre, mindig a JóIstenre nézve. Mikor úgy érezted, hogy a Szíved hasad meg, és nincsen, nincsen már több fájdalomnak hely. Akkor a JóIsten Lelkének erejével bekötözte sebeidet, és erősített: Hinned kell Benne. Hinned, és menned előre Vele kéz a kézben. Észrevetted, bár sajog Lelked minden tagja, nyelved mégsem fordul panaszra. Mert van, Aki Szeret, és egyre, egyre feljebb emelj. Álmaid szárnyakká válnak az Imádság Szavain át. Az imádság szavain át, hol csak a Lelked beszél, hisz és remél, s érzed a Jóság, a Kegyelem és az Együtt érző Szív Szeretetét. És mondod Te Magad is egyre, egyre hangosabban, mit oly sokszor hallottál és mondtál már korábban: „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik. Melyik apa az közületek, aki fiának kígyót ad, amikor az halat kér tőle, vagy amikor tojást kér, skorpiót ad neki? Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle? (Lukács 11,9-13)
     Mindig ott van a Holnap. Ott van. A távolság eltűnik. Megérkezik. Megérkezel Hozzá. Megérkezel Lélektől Lelkedben növekedve, hol a türelem, az alázat, az önfegyelem és a mérhetetlen szeretet marad csak meg. És Ráhagyatkozás a JóIstenre, Akinek pajzs és páncél a hűsége, Aki Veled van, de mindig egy lépéssel Előtted jár, hogy elhozza a Holnapot Reád...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése