HatáSOKK

1971 augusztusában vagyunk. 24 önkéntes diák részt vesz egy kísérletben. Véletlenszerű kiválasztás alapján 12-en az őr, 12-en a rab „szerepét” kapják. Hat nap következik: elmosódik a határ a szerep és a valóság között. Az önkéntesek beleélik magukat a kísérleti helyzetbe. A kísérletet az őrök erőszakossága miatt le kell állítani.

2018 júniusa. Botrány. Ben Blum bizonyítékokat sorakoztat fel, hogy az őrök utasításokat kaptak, hogy hogyan viselkedjenek. Philip Zimbardo nehéz helyzetben. A börtönkísérletének hitelességét kérdőjelezik meg. És ott vagyunk ismét az örök kérdésnél: Mitől lesz az ember rossz, gonosz? Valóban a lét határozza meg a tudatot?

A hatások a meghatározók, vagy a lélek igazi arca a legdominánsabb egy nehéz életszituációban? Egy nehéz életszituációban, amikor tartósan jelen van az elkülönültség érzése, és közben az ember maga sem hiszi el, hogy amiben él valóság lenne, és mondja belül egyre-egyre, ez csak egy rémálom, csípjenek meg! Amikor az ember kezdi elveszíteni önálló személyiségét, és az őt körülvevő környezetben lelkileg feloldódik. Csak egy a tömegből, a sokból, és nincsen önálló hangja.

A hatások a meghatározók, vagy a lélek igazi arca a legdominánsabb egy nehéz életszituációban? Úgy gondolom, hogy erre már maga a történelem is megadta a választ. Nero és Hitler jut eszembe először, és az őrült tomboláshoz statisztáló tömeg. Hol a bűnös és az áldozat egyaránt áldozata a felülről érkező HatáSOKKnak. Bár kétségkívül igaz, hogy van olyan ember, ki az igazi alaphangját a torzult világban találja meg, és nem félelemből vagy megalkuvásból követi az őrültséget, hanem szimpátiából.

HatáSOKK. Az ember azzal a hatással a legtehetetlenebb, ami felülről érkezik, minek nem mer ellentmondani a többség. Ám mindig volt és van a lélek igazi arcát őrző kisebbség, ki ellenszegülve a HatáSOKKnak, kijátszva az őrült parancsot, életeket, embereket ment meg.

HatáSOKK. Negatív hatás, ami sokkhelyzetet eredményez. Összeomlik hirtelen minden. Amiről azt gondoltad, hogy nem történhet meg, megtörténik mégis, és a léleknek döntenie kell, hogyan legyen tovább. Mi határoz meg? A hatások vagy a Jó Lélek hangja? Le tudod-e győzni az elkülönültség érzését, és meg tudsz-e maradni önálló személyiségű emberként? Mert tisztában vagy azzal, hogy az ember miként képes játszani a másik emberrel, DE az élet MÉGIS több annál, mint amit a világ, a Hitető el akar hitetni Veled. Az ember igenis élhet az emberi hatalmasság feletti Jó Hatalomtól vezérelve, küldetést teljesítve, nemes és igaz szívvel a Jó Lélek Hírnökének megmaradva. Nem bántva, nem sértve, hanem szeretve, segítve a Másik Embert hűen ahhoz, Akitől kaptuk a földi életet.

2018-at írunk. 47 év telt el a börtönkísérlet óta, amely most újra kereszttűzben van. Kereszttűzben. Egy olyan érvvel, hogy felülről irányított volt a kísérletben résztvevő alanyok(őrök) viselkedése. Ez érv? Felsóhajtok. Ne legyünk naivak! Felülről irányított világban élünk. A kérdés számomra nem az, hogy ki és mikor hogyan utasított, parancsolt. A lényeg ott van, hogy az ember arra milyen választ adott.