Az ítélet után a bíró kibújt a felelősség alól, és megmosta kezét. Mozdulatából megszületett
az önigazolás szállóigéje.
Ártatlan volt a 33 éves férfi, mégis elítélték. Pilátus ugyanis szabad kezet adott a népnek. Megtehette, mert a jog lehetőséget biztosított rá, és kényelmes is volt számára. Formálisan többé nem őt terhelte a felelősség Jézus kereszthalála miatt. Az ítéletet a tömeg követelte ki.
A helytartó azonban belül érezte, hogy ki is kell
mondania, amit gondol: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől.”
(Máté 27,24b) Szavait pedig egy jelentéktelennek látszó cselekedettel
hitelesítette: megmosta a kezét. A nagypénteki történetben ez egy elhanyagolható,
apró részletnek tűnik. A Biblia mégis hosszabb említést tesz róla, mert Pilátus
mozdulatának nem higiéniai oka, hanem szimbolikus jelentése van. A helytartó
így bújt ki az ítélethozatal felelőssége alól. A kézmosással a lelkiismeret-furdalását akarta enyhíteni, mert tudta jól, hogy Jézus ártatlan.
Miért nem
mentette fel akkor Jézust? Miért okozott saját magának belső nyugtalanságot? Hiszen természetes lenne, hogy az ember a meggyőződésével
összhangban hoz döntéseket. Elvileg. Gyakorlatban azonban sokszor van egyéb
szempont vagy érdek, amit figyelembe vesz.
Pilátus számára az egyéb szempont az
volt, hogy a zsidó vallásos vezetők mindenáron Jézus vesztét akarták.
Kockázatos vállalkozás lett volna ezzel az akarattal szembe fordulnia. A nép körében
az amúgy forrongó hangulat zavargásba fordulhatott volna át. Már Jézus perének
idején is jól látszott, hogy a tömeget fellázították. Pilátus ezért inkább
taktikusan döntött.
A helytartónak azonban mégsem sikerült a politikai érdekből
meghozott ítélettel azonosulnia. A kézmosással elhatárolódott saját magától is.
Túlságosan nagy volt annak a lelki terhe, hogy az ártatlanul megvádolt Jézus
halálos ítéletének meghozatalában részt vett.
Az igazság nem
jutott érvényre Nagypénteken. Még ha meg is volt a jóra való szándék, kevés volt az ereje a
győzelemhez. Végül a helytartó is Jézus ellen
tette le voksát. Jézust kivégezték, és a kereszthalálának eseménye bevonult a történelembe.
Ám Pilátusról sem feledkezett az utókor. Személyét a felelősséget elhárító ember
jelképévé tette. Mosom kezeimet. Ma is sokszor elhangzik önigazolásként. Ha
valaki úgy tesz, mintha korábban nem működött volna közre egy helyzet vagy
emberi sors rosszra fordításában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése