A szélvihar

Néha úgy érzed, hogy a gondolataid és az érzéseid a kopár sziklán szanaszét hevernek, és bárhogy is szeretnéd, nem alkotnak egységet. Minden darab te vagy. Lelked egy-egy része, amit a pillanatnyi mozdulatlanság ural el. Úgy érzed, minta örökkévaló volna ez az állapot.

   Aztán jön egy hatalmas szélvihar. Felkavarja a port, s vele együtt a gondolataid és az érzéseid darabjait. A hömpölygő rengetegben minden a helyére talál. Megérted, hogy a vihar nem csak szétszórni, hanem összerakni is képes, segítve téged, hogy megértsd a történések mögöttes üzenetét és azt a nagy talányt, hogy mi és ki is vezérli életed folyamát.

          A sors keze volna? Vagy a gondviselés érintése? Az utóbbit vallod, hisz abban ott van a szeretet lélegzete. Mert pontosan akkor, amikor kell és éppen a szükséges ment és megy végbe az életedben. Érted. Csak érted, hogy előrébb juss. Úgy, ahogy nem is gondoltad, vártad, vagy szeretted volna. 

        A mindent felkavaró szélvihar gyors. Szinte felfoghatatlan a hogyan. Ám az erejében és az eredményében érzed, hogy érted van. A harmónia és az egység áthat,

      A gondolataid és az érzéseid már nem a hevernek szanaszét a kopár sziklán. Por sincs, csak zöldellő mező, melynek a közepén állsz. S tudod, hogy nincsen más feladatod csak újra álmodni az álmaidat, új formában megfogalmazni a céljaidat, és tenni értük lehetőségeid szerint. Az utad folytatásának és az álmaid beteljesülésének hogyanja a gondviselés kezében van. Még akkor is, ha olykor úgy gondolod, hogy te mindennél jobban tudod, érzed, mi lenne a legjobb. Ám mindig eljön a pillanat, amikor a gondviselés szélvihara felkavar, és előtte fejet hajtasz. Elfogadod azt, amerre és ahogyan előre visz. Nem önmagadat megtagadva, hanem önmagad bölcsességét felülírva. A gondviselés szélvihara az álmaid feladása helyett, azok érintését és elérését adja meg. 

       Néha úgy érzed, hogy a gondolataid és az érzéseid a kopár sziklán szanaszét hevernek, és bárhogy is szeretnéd, nem alkotnak egységet. Ez nehéz, melyhez az üresség érzése is társul. Azután váratlanul felemel a szélvihar, s csak összhang, öröm és hála van benned. Mindenért, ami volt. Mindenért, ami van. S mindenért, ami lesz - mégha a jövőbe nem is látsz, de a gondviselésre egyszerűen csak reá bízod magad.